Vasárnap

Először is – kikaptunk. Picsába. De lesz még magyar feltámadás. :)

Úgy volt, hogy ma megírok ‘Kisvállalkozások működtetése’ tantárgyra egy beadandót (ekkora kamut!), de egész egyszerűen nem visz rá a lélek. Odakint hét ágra süt a nap, és nem bírom rendezni a gondolataimat. Cserébe rendet raktam, bevásároltam, bringát szereltem, bringáztam (jóóó nagyot), és alapvetően bepótoltam mindent, ami a héten elmaradt mert nem volt rá időm. Ez mind nagyon szép és nagyon dícséretes, de tisztára nyugdíjasnak érzem magam ettől…

Kiolvastam a hétvégén (végre) a Biff evangéliuma című könyvet. Hát én rég röhögtem ennyit. :) Ha valaki felüdülésre vágyik, annak bátran ajánlom.
Az alaptörténet dióhéjban: Odafönt rájönnek, hogy a Biblia és az evangéliumok picit hiányosak, és feltámasztják Jézus legjobb haverját, aki már gyerekkora óta mellette volt, hogy ugyanmár írja meg a saját verzióját. Erre pedig azért van szükség, mert az eddigi evangéliumok nem szólnak a Messiás gyerekkoráról. Hatalmas szituációs poénok, mai nyelvezet… epic. Olvassátok el. Tényleg. :)

Ücsörögtem ma délután kerekezés után a Duna-parton, iszogattam egy citromos Gössert, és rájöttem hogy az élet szép. Úgyhogy a jövő héten nem leszek hajlandó felidegesíteni magam a munkahelyen. :)

  1. Akkor javaslom neked bármelyik Terry Pratchett-könyvet, különösen az Elveszett próféciákat… sírvaröhögős-elgondolkodtatós (bár egyesek szerint nem kéne elgondolkodnom a Pratchett-könyveken, mert már így is épp elég hülye vagyok).
    Citromos gösser rulez, én is azzal ültem ki a hétvégén a János-hegyre :)

  2. szülinapomra megkaptam ajándékba a Biff-es könyvet, na majd nekilátok! :)