Posted by admin on márc 26, 2009 in blog, Nincs kategorizálva | 0 comments
Mostmármajdnem nálam van a pénz Öreg medvétől, hamarosan megindul a folyósítás. Izgulnom kellene, hiszen egy komoly hat számjegyű összeg kerül át hozzám saját használatra, de valahogy nem érint meg a dolog. Képtelen vagyok rápörögni a lakástémára, pedig már tényleg ideje lenne valami komolyabb tervet összehoznom. Utána kell nézni a dolgozói lakáshitelnek, a vesék árának a feketepiacon, illetve ideje lenne elkezdenem templomba járni… jó lenne kihasználni minden lehetőséget ami csak adott, hogy a lehető legjobban kerüljek ki a lakásvásárlásból. Ez persze még csak kóbor gondolatként motoszkál bennem, de amilyen egyhangúan és gyorsan telnek a napjaim, hamar itt lesz az ősz…
Alapvetően jól vagyok. Nincs baj, nem fáj semmim, és az Élet sem szivat a szokásosnál jobban. Néha bulizni megyek a srácokkal, néha csak borozni, néha meg közösségi program van. A kreativitásomat is kedvemre kiélhetem a TK2 fejlesztése kapcsán… De valahogy valami mégsem kerek. Hiányzik valami. Vagy inkább valaki. Mindig az hiányzik az embernek ami nincs, ez természetes. De amikor tényleg csak ez hibádzik a boldogsághoz, akkor nagyon idegesítő tud lenni. Abüdöskurvaéletbe.
Valamelyik nap ráfeledkeztem Amala szépruhás képeire. Ejha.