Posted by admin on márc 19, 2009 in blog, Nincs kategorizálva | 0 comments
Vicces látni hogy az előző post mekkora látogatottságot generált hirtelen… :)
Na, akkor némi önvallomás, főleg a nem-mellesleg blog írója által ihletve, bár nem tudom mennyire jó ötlet ezt public módban hagyni ahelyett, hogy okosan elrejteném.. sebaj, ki fog derülni a reakciókból meg a statisztikákból.
Egy ideje már egyedül vagyok, és nem igazán akadt az utamba olyan lány, akivel komolyan lehetne gondolni bármit is az életben. Sajnálatos állapot és igyekszem is valakit találni magam mellé, de ez nem túl egyszerű folyamat, és nehezen is befolyásolható. Általában csak úgy “jön” a dolog. Amíg viszont megtalálom magam mellé a megfelelő párt, valahogy túl kell élni a mindennapokat. Igenis szükségem van a szexre, méghozzá egy olyan partnerrel akivel élvezet is csinálni. A lehető legkevesebb gátlással és a legtöbb szenvedéllyel. Nem tapasztalatlan tinivel, nem gátlásos aggszűzzel. Egy Nővel, aki tudja mit akar, és tudja a helyén kezelni az együttlétet.Egyszerűen kell, ettől szükséglet, és erre való a szerető. Persze nem csak erre van szüksége a férfiembernek, hanem némi törődésre, összebújásra, filmnézésre, beszélgetésre… mert ilyen is kell. Sőt, arra is hogy egyszer-egyszer a lány odaálljon a tűzhely elé, és közösen csináljunk valami vacsorát. Egyszerűen kell a másik nem közelsége, akár bevalljuk magunknak, akár nem. Én pedig felvállalom nyíltan, de legalább nem hazudok magamnak. Ez megvetendő lenne? Nem hiszem.