Posted by admin on feb 26, 2009 in blog, Nincs kategorizálva | 0 comments
Összefoglalva – egész emberi a helyzet.
A Mesterrel végrehajtottuk a tranzakciót, van pénzmag a tandíjra, így folytathatom az iskolát, és nem kell passziváltatni a félévet. Az első felét hamar, a második felét kicsit később fogom tudni visszaadni, de a lényeg, hogy rendezni tudom a tartozást… és örökre hálás vagyok neki, hogy kisegített ebből a kilátástalan helyzetből. Nem tudom honnan akasztanék le ennyi pénzt ilyen rövid határidővel…
Közép- és hosszútávon pedig megjelent a fény az alagút végén. Az Öreg medvétől hamarosan megkapom a régóta kuporgatott pénzmagot, megőrzésre és fialtatásra. Még nem vagyok benne biztos hogy mi fog történni, de legrosszabb esetben is marad a dolgozói folyószámlán, ahol egész korrektül kamatozik majd, és bármikor felhasználható. Végre egy lépéssel (talán a legfontosabbal) közelebb kerültem a saját lakáshoz. Ez határozottan jó érzés.
// Kis magyarázat : a betétekkel az a probléma, hogy vagy jól kamatozik, de nem hozzáférhető a lekötés idejére, vagy szarul, de hozzáférhető… jelenleg a legjobbnak a folyószámlán tartás tűnik, ott 9,5 % éves kamatot tudok rá kapni, ami ekkora összegnél esetleg még jelenthet is valamit. De még semmi sem biztos //
Alapvetően… jó a kedvem. :]